Felszerelés témakörrel kapcsolatban, gyakran tapasztalom, hogy a legtöbb ember nem tulajdonít túl nagy fontosságot a labda szerepének. Nagyon sokakat csak az a gondolat hajt, hogy lehetőleg nekik legyen a legdrágább, legkorszerűbb ütőjük a teremben, ugyanakkor a labda fontossága sokszor már kilóg a látómezejükből, vagy nem is foglal helyet még a periférián sem. Szomorúnak tartom ezt, ahogy azt is, amikor egy-egy amatőr versenyen a „lavórból” edzőlabdát lehet húzni. Sokan sajnos - persze tisztelet a kivételnek -, nem igazán értik a labda fontosságának a szerepét a játékban, pedig a játékban eltöltött időnk 100%-a a labdával való kapcsolatunkról szól.
Sokszor nem volt az utóbbi években, könnyű helyzetben az asztalitenisz társadalom, mivel az ITTF egyre újabb és újabb szabályváltoztatásokat eszközölt. Betiltották a gyorsragasztók használatát, megnövelték a labdák méretét (már kétszer), az anyagukat is, szigorítottak az ellenőrzési szabályokon, stb. Emlékszem anno micsoda érvágás volt a játékosoknak, egy-egy új szabály bevezetése. Aztán szép lassan mindenhez hozzászoktunk. Ma a legtöbben már nem akarnak edzés előtt frissen ragasztani, mert a mai borítások jelentős része már bír valamely beépített hatással. Ugyan így senki sem akar ma már 38mm-es labdával játszani. Az új plasztik már 40+-os labdák bevezetését sem volt könnyű elfogadni, de a szabályváltoztatások által tapasztaltak alapján bátran mondhatom, hogy az új labdákhoz is könnyen hozzá lehet szokni. Mivel az utóbbi időben a borításokon és fákon túl, különböző labdákkal is játszottam így az általam két legpozitívabbnak tartottról fejteném most ki bővebben a véleményem. A két labda a Xiom Seamless 3 csillagos versenylabdája és a Xushaofa szintén seamless 3 csillagos versenylabdája. Valószínűleg többeknek nem titok, hogy a két labda viszonylag közeli rokonságban áll egymással. Mindkettőről elmondható, hogy felületük teljesen kerek és egyben homogén is. Ezt a homogenitást persze könnyen lehet akár a boltban is ellenőrizni. Ha a labda falát bármely irányból csak ugyanakkora erővel tudjuk finoman benyomni, akkor az azt jelenti, hogy a labda teljesen homogén. Ez a játékban annyit tesz, hogy a labda bármely irányból, szögből való eltalálása esetén közel azonos mértékben deformálódik. Ez egy nagyon fontos tulajdonság az érzékelés és kiszámíthatóság szempontjából.
A Xushaofa és Xiom labdák másik ismérve a tartósság. Nem lenne teljesen igaz, ha azt mondanám 100 év + 1 napig tartanak ki, de ha arra gondolok, hogy egy labdával volt, hogy négy hónapot is játszottam, anélkül, hogy eltört volna, az azért szerintem megint egy beszédes adat.
Persze, sokan megjegyzik, hogy ez így mind rendben van, de mi lesz a megszokott falssal (labdapörgés)? Erre azt tudom mondani, hogy az első ilyen új labda kipróbálásakor tényleg furcsán hatott, hogy a labda ugyanakkora ütések esetében kevesebbet fordul, de ma ez már teljesen megszokott, és ha akarom, plasztik labdával is húzok olyan falsot, hogy kivágja az ellenfél ütője a labdát az asztalról. Gyakorlatilag minden csak megszokás kérdése. Ugyanez vonatkozik a labda hangjára. Sokan mondják, hogy rondán szól, „üveges”. Nekem alig tűnik fel most már a régi és új labdák hangja közötti különbség, pedig a hallásom rendben van.
Utoljára talán a legfontosabbat hagytam, és ez nem más, mint a labda játékban való érzékelése. Azt kell, hogy mondjam, itt érződik a Xiom és Xushaofa legnagyobb előnye a versenytársakhoz képest, illetve a celluloid labdákhoz képest. Hihetetlenül jól érzékelhetőek akár max-os borításokkal is ezek a labdák. A konkurens neves márkák egy-két kiviteltől eltekintve, igen érzéketlen termékekkel állnak elő mostanában. De ugyanez igaz a régi celluloid labdákra is. Ma már azok is életidegennek tűnnek az érzés szempontjából. Egyszerűen nem jön át a „feeling”. A Xushaofa-nak és Xiom-nak mára sikerült elérniük, hogy a labdáik meglehetősen jó érzékelhetőséggel bírnak, köszönhetően a labda egész felületén jelenlévő állandó nagyságú falvastagságnak és a viszonylag merev és kemény anyagösszetételnek. Szerencsére a labdák súlya mit sem változott a régi celluloid labdák súlyához képest. Sajnos, nem volt túl finom felbontású a mérlegem, így régi és újfajta labdák súlyára is 3 grammot mértem.
Ami még érdekes lehet a Xiom és Xushaofa labdák esetében, az a labda asztalról való felpattanásának mértéke. Az eddig általam kipróbált DHS, Stiga és Nittaku labdákhoz képest a Xiom és Xushaofa labdák, ha minimálisan is, de magasabbra pattannak fel, függetlenül attól, hogy celluloid vagy plasztik labdákkal hasonlítottam össze.
Végezetül mindenkinek azt kívánom, hogy ha van módja rá, válasszon jó minőségű labdát a játékhoz. Ha már úgy is kénytelenek vagyunk pénzt kiadni, akkor azt adjuk egy-egy jó termékért.
