A borítások a már szokásos papírcsomagolásban érkeztek, nem lehetett megmondani róluk, hogy tesztgumikról van szó. Még kibontás után sincs semmi feltűnő rajtuk, csak aki nagyon szemfüles az veszi észre, hogy a szivacsokra bélyegzővel rányomtatták a figyelmeztetést, hogy kereskedelmi forgalomba nem bocsájthatók. Ezen kívül a szokásos gyári tuning olaj illatát érezhetjük, na meg persze a szivacsok már-már extrém mértékű keménységét. A keménységből adódóan a szoftok érezhetően merevebbek a 47,5°-os szivacskeménységű társaiknál, ugyanakkor meglepő módon nem érződnek jóval nehezebbnek, ami az ütőfára való felragasztás után is bebizonyosodott.
Játék közben egyből kiderült, hogy az 50°, illetve 53°-os szivacs igen csak megváltoztatta a borítások karakterisztikáját. Az XT50 és az EL53 is jelentős mértékben vesztett falsérzékenységéből, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy erőteljesen meghúzott szervák esetében nem viselkednek oly mértékben idegesen a borítások, mint anno a „normál” 47,5°-os szivacskeménységű társaik. Ahogy a szervafogadások esetében, úgy a pörgetett labdák kezelésénél, illetve visszapörgetésénél is csökkent az a fajta kiszámíthatatlansága a szoftnak, ami a 47.5°-os keménységű borításoknál még jelen volt. A szivacssűrűség növelésével a gyártónak sikerült a borítások kiszámíthatóságát is növelni, játékban picit precízebbé tenni. A kemény szivacs ugyanakkor a borításokban lévő érzést is némiképp befolyásolta. Ezeknél a szoftoknál nagyon érezhető a labda megütésekor, hogy a gumilapok alatt elhelyezkedő szivacsok jóval keményebbek, merevebbek a már megszokott régebbi borításokhoz képest. Nekem egyáltalán nem volt zavaró ez a tulajdonság, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy pont az extrém szivacskeménységnek köszönhetően ezek a borítások az ütőfákban lévő érzést is jelentős mértékben befolyásolják, ami kifejezetten jellemző a karbont tartalmazó ütőfák esetében. Ezek a gumik szivacsfelépítésük miatt a kompozit rétegeket tartalmazó fák merevségérzetét tovább erősítik. El tudom képzelni, hogy lesznek játékosok, akiknek ez esetleg problémát fog jelenteni, nekik ezért a 47,5°-os szivacskeménységű Nexxus borításokat tudnám javasolni.
A keményebb szivacs a borítások sebességét megnövelte, és ha nem is számottevően, de a labda íve is alacsonyabb a régebbi Nexxus borításokéhoz képest. Itt szögezném le, hogy az 50° és 53°-os szivacsok között minimális sebességbeli eltérést tapasztaltam, ugyanakkor a játék során felmerülő dinamikai igényeket az 50°-os szivacs bőven ki tudja elégíteni, így én jó szívvel ezt a keménységet ajánlom azoknak, akik keményebb borítással kívánnak játszani az elkövetkező időszakban. Az 53°-os szivacs egyáltalán nem viselkedik kiszámíthatatlanul, ugyanakkor kevés az olyan játékszituáció, ahol ennyire kemény borításra lenne szükség. Az 50°-os szivacs az asztaltól több méterre állva sem veszít a sebességéből, ami némely 47.5°-os borításról sajnos nem mondható el.
Ahogy az előbbiekben már említettem, a Nexxus EL és XT borítások között tényleg van egy lényegi különbség szivacskeménységre tekintet nélkül. Ez pedig a fedlap tapadása. Akik már próbáltak XT, illetve EL borításokat, azok tudhatják, hogy az EL családba tartozó szoftok fedlapja a hagyományos német borítások fedlapjára hasonlít, szinte semlegesnek mondható, míg az XT család tagjai kis mértékben ugyan de „kínaiasan” tapadnak (támpontként: sokkal jobban mint a Donic Bluefire M2). Ebből adódóan a két borításcsalád falsgeneráló képessége azonos szivacskeménység esetében is eltérő, mégpedig az XT borítások javára. Ne ijedjen meg persze senki, az EL szoftok is hibátlanul játszhatók, csupán annyi a különbség köztük, hogy az új típusú labdákkal való játék során az XT borítások jobban érvényesülnek. A minimális kínai jellegű viselkedésből viszont több dolog is következik. Egyfelől érezhetően nagyobb falsot lehet generálni szerváláskor a tapadósabb fedlappal, illetve pörgetett labdák esetében megjelenik a borításban a már sokszor említett „harapós” érzés. Harmadrészt elmondható, hogy az amúgy is alacsony szintű fals érzékenység, még tovább csökkent az XT50 tapadósabb fedlapjának köszönhetően. Ezek a példák egy gyors, támadó, viszont nagyon kiszámítható borítást tettek lehetővé. Fontosnak tartom még egyszer kihangsúlyozni, hogy az XT és EL sorozat tagjai között jelentős fizikai, technikai eltérés nincs, viszont az új labdákkal - véleményem szerint - az XT sorozat tagjai kicsit jobban együtt tudnak működni.
A keményebb szivacsnak köszönhetően a nyesett labdák megindítása is könnyebb feladattá vált, mint korábban. Azt valószínűleg már sokan megtapasztalák, hogy keményebb magú, merevebb felépítésű ütőfákkal könnyebben kiemelhetővé vállnak a nyesett labdák, mint puhább társaik esetében. Ez ugyanúgy igaz a borításokra is. Ellentmond ugyan ez többek elképzelésének, vagyis, ha a labda nem tud annyira beleülni a szivacsba, nem is fog hosszabb ideig a fedlapon tartózkodni, és így biztosan nehezebben is lesz megindítható, de ez szerencsére nincs így. A megindított, kiemelt labdák tényleg rövid időt töltenek csak a fedlapon, ugyanakkor a keményebb szivacsban lévő plusz energia ezt kompenzálja, sőt nagyon meg is könnyíti ezen labdák kiemelését. A kiemelt labdák ugyan nem szállnak túl magas íven, de 95%-ban így se akarják a háló tetejét megérinteni, bár ezt az ütőfa technikai tulajdonságai is befolyásolják.
A keményebb szivacsnak köszönhetően, érdekes módon, a kezelések is könnyebben kontrollálhatóvá váltak. A merevebb, nehezebb szivacsok (50°,53°) a kezelések során a labda energiáját jobban el tudják nyelni, mint a puhább szivaccsal rendelkező borítások. Ebből fakadóan az erősen pörgetett labdák jóval kiszámíthatóbban, könnyebben helyezhetők az asztal azon részére, ahova mi szeretnénk őket „tenni”.
A Gewo Nexxus XT50 és az EL53 borítások - a tesztelés során - remek szoftoknak bizonyultak. Van bennük erő, némi plusz energia, ami a játékot még kellemesebbé, élvezhetőbbé teszi. Ahogy fentebb is írtam, magam számára már sok az 53°-os szivacskeménység, de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ha valaki egy allround sebességű fát szeretne felgyorsítani vele, ahhoz viszont tudnám ajánlani. Összességében nagyon kezes, kiszámítható szoftokról beszélünk az XT50 és EL 53 esetében. A jelenleg piacon lévő labdákkal nagyon jól muzsikálnak, fals terén is maximumot nyújtanak, bőven hozva az oly mértékben favorizált Tibhar MX-P eme tulajdonságát. Ha valaki EL sorozat párti, akkor választhat abból is 50°-os szivacsot, azt a borítást ugyan még nem próbáltam, bár valószínűleg túl nagy eltérést az XT50-hez képest nem mutatna.
